Ugrás a tartalomra

Tesztüzem: a Street.hu még próbaüzemben működik, a tartalom és a funkciók folyamatosan bővülnek. Hibát vagy észrevételt a streethungary@gmail.com címre várunk.

Hírek az utca világából

2026. november 19., csütörtök

Szőrös csiga borostyánban

Egy Prodigy-frontemberről kapta a nevét a borostyánba zárt, szőrös csiga

Magyar és kínai kutatók új csigafajt írtak le a mianmari borostyánból. Az állat csaknem 100 millió éves, és Keith Flintről, a The Prodigy egykori énekeséről kapta a nevét.

3 perc olvasásMegosztom
Őskori csiga borostyánba zárva
Fotó: diegartenprofis / Pixabay

Ritka dolog, hogy egy őskori csiga és egy elektronikus zenekar frontembere ugyanabban a mondatban szerepeljen, most mégis megtörtént. Magyar és kínai szakemberek egy csaknem 100 millió éves, borostyánba zárt szárazföldi csigát azonosítottak új fajként, és a The Prodigy 2019-ben elhunyt énekeséről, Keith Flintről nevezték el. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) csütörtöki közleménye alapján az MTI számolt be a felfedezésről.

Miért pont Keith Flint?

A névválasztásnak látványos oka van. A csiga héját szőrszerű képződmények borítják, és ezek a közlemény szerint az énekes jellegzetes frizurájára emlékeztették a kutatókat. A faj tudományos neve így Archaeospirostoma flinti lett. Az új fajt leíró tanulmány az Ecologica Montenegrina című tudományos folyóiratban jelent meg.

A munkában több hazai és külföldi intézmény szakemberei vettek részt: a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont, a Széchenyi István Egyetem, az ELTE, a Magyar Természettudományi Múzeum, a Szegedi Tudományegyetem és a Kínai Tudományos Akadémia kutatói dolgoztak együtt.

Egy 99 millió éves időkapszula

A csiga a mintegy 99 millió éves mianmari borostyánból került elő. Ez az anyag a földtörténeti középidő élővilágának egyik fontos kutatási forrása. A megkövesedett fagyanta ugyanis nemcsak a kemény részeket konzerválhatja: a közlemény szerint az egyébként gyorsan lebomló lágy szöveteket is kivételes részletességgel megőrizheti.

Az újonnan felfedezett állat alacsony tekercsű héjú szárazföldi csiga, amely felülről nézve kerek. A „szőr” valójában a héj külső részéhez tartozik: a periostracumból, vagyis a héjat kívülről borító fehérjés rétegből nő ki. Nem tüsként vagy tüskeként kell tehát elképzelni, hanem a héj saját burkának nyúlványaiként.

Hogyan vizsgálható egy törékeny zárvány?

A csigát tartalmazó borostyándarabot a Szegedi Tudományegyetem Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszékének mikro-CT-laboratóriumában vizsgálták meg. A mikro-CT egyfajta parányi méretekre kihegyezett röntgenes átvilágítás, amellyel a minta felbontása nélkül lehet belelátni. Az ELTE szerint így károsítás nélkül készíthettek háromdimenziós digitális modellt a rendkívül sérülékeny zárványról.

Szabó Márton, az ELTE Őslénytani Tanszékének és a Magyar Természettudományi Múzeumnak a kutatója úgy fogalmazott, hogy a mikro-CT-vizsgálatok terjedése jelentősen segíti a mianmari borostyánban megőrződött csigák kutatását. A módszerrel a parányi és törékeny maradványok is részletesen tanulmányozhatók, anélkül hogy veszélybe kerülnének.

Hol a helye a csigacsaládban?

A tájékoztatás szerint az Archaeospirostoma flinti a Cyclophoridae csigacsalád kilencedik, mianmari borostyánból ismert képviselője. A kilenc faj közül hétnek szőrszerű képződmények borítják a héját, kettőé viszont sima.

A szőrös rokonoktól az új faj a nyúlványok felépítésében tér el. Nála nem különálló szálak vannak, hanem azonos hosszúságú egységekből összeálló, lapos rojtok.

Mit jelent ez a hétköznapokban?

Első ránézésre egy apró, szőrös csiga felfedezése nem tűnik világrengető hírnek, a hozzá hasonló leletek viszont lépésről lépésre rajzolják ki, milyen volt a Föld élővilága a távoli múltban. A kutatók tervei szerint a mianmari borostyánban fennmaradt csigák vizsgálata folytatódik. A cél az, hogy minél pontosabban megértsék, hogyan alakult a szárazföldi csigák testfelépítése az evolúció során, és mennyire sokszínű volt a csaknem 100 millió évvel ezelőtti élővilág.

Ha érdekel a téma, a természettudományi múzeumok kiállításain gyakran láthatsz borostyánba zárt rovarokat és más apró élőlényeket. Egy-egy ilyen darabnál érdemes arra gondolni, hogy a mai technológiával, például a mikro-CT-vel, a ma már szemmel alig vizsgálható részletek is feltárulhatnak bennük, és hogy a következő érdekes lelet akár a Flint-csiga rokona is lehet.

  • őslénytan
  • borostyán
  • csiga
  • ELTE
  • Keith Flint

Állítsd be a Street.hu-t kedvelt forrásnak a Google-ben, így a keresés „Kiemelt hírek” részében gyakrabban látod a híreinket.

Ezek is érdekelhetnek

Mielőtt továbblépsz

Ezeket még nem olvastad a Street.hu-n: