Ugrás a tartalomra

Tesztüzem: a Street.hu még próbaüzemben működik, a tartalom és a funkciók folyamatosan bővülnek. Hibát vagy észrevételt a streethungary@gmail.com címre várunk.

Hírek az utca világából

2026. november 18., szerda

Ezen a napon történt

122 éve történt: bemutatták a János vitéz daljátékot Pesten

1904. november 18-án mutatták be a pesti Király Színházban Kacsóh Pongrác János vitéz című daljátékát. A zeneszerző eredetileg fizikusnak tanult, és tanárként dolgozott.

2 perc olvasásMegosztom
Régi színház nézőtere vörös zsöllyékkel és díszes páholyokkal
Fotó: 12019 / Pixabay

Mi történt 1904. november 18-án?

Ezen a napon a pesti Király Színház közönsége először láthatta a János vitéz című daljátékot. A zenét Kacsóh Pongrác szerezte. A szöveget Bakonyi Károly írta, a verseket Heltai Jenő jegyezte. A történet alapja Petőfi Sándor verses elbeszélése volt. A művet Bakonyi kérte fel Kacsóhot, hogy zenésítse meg.

A fizikus, aki zeneszerző lett

Kacsóh pályája nem egyenes úton indult. Budapesten született 1873-ban. Kolozsvárott, a Ferenc József Tudományegyetemen természettudományi szakon végzett, 1896-ban summa cum laude minősítéssel szerzett bölcsészdoktori diplomát. Fizikából doktorált. Közben zenét is tanult, többek között Farkas Ödönnél, a Konzervatórium igazgatójánál.

1898-tól Budapesten matematika–fizika szakos tanárként dolgozott, és főleg matematikai cikkeket írt. Egyre jobban a zene felé fordult, elmélyedt a zeneelméletben, majd komponálni kezdett. 1905 és 1907 között a Zenevilág című szaklapot szerkesztette. Ebben a lapban 1904-ben elsők között írt elismerően az ifjú Bartók Béla jelentőségéről.

Az 1904-es év nála rendkívül termékeny volt. Ekkor készült első daljátéka, a Csipkerózsika, és ugyanebben az évben írta a János vitézt is. Elterjedt vélekedés szerint a darab egy részét a csorvási postaépületben szerezte. Ott élt az anyai nagyanyja, aki a posta vezetője volt. Ezt a forrás nem tényként, hanem széles körben ismert feltevésként említi.

Mi maradt a darabból?

Kacsóh később is írt színpadi zenét és daljátékot. 1906-ban jött a Rákóczi, 1908-ban a Mary-Anne. A Dorottya csak a halála után, 1929-ben került színpadra Szegeden. Közben egyre többet tanított és szervezett. 1909-ben kecskeméti főreáliskolai igazgató lett. 1912-től Budapest zenei szakelőadójaként dolgozott. Az Országos Dalosszövetség igazgatója is volt. 1923-ban halt meg Budapesten.

A János vitéz viszont tovább élt. 1952-ben Kenessey Jenő újrahangszerelte, Karinthy Ferenc pedig átdolgozta. 2008-ban a Nemzeti Színház színműtárának kötete prózai szöveggel is megjelentette. Vörös Róbert gondozta a prózai részt.

Elég különös életút: egy fizikából doktorált tanár dallamai sok évtizeddel később is színpadon és könyvekben élnek tovább.

  • János vitéz
  • Kacsóh Pongrác
  • Király Színház
  • daljáték
  • magyar zene
  • 1904

Állítsd be a Street.hu-t kedvelt forrásnak a Google-ben, így a keresés „Kiemelt hírek” részében gyakrabban látod a híreinket.

Ezek is érdekelhetnek

Mielőtt továbblépsz

Ezeket még nem olvastad a Street.hu-n: