121 éve történt: megnyílt a budapesti Szent István-templom
1905. november 9-én felszentelték és a hívők előtt is megnyitották a lipótvárosi Szent István-templomot, a mai Bazilikát. Az építkezés évtizedekig tartott, volt benne árvíz, beomlott kupola és névváltás is.

Egy templom, amely végre megnyitotta kapuit
- november 9-én ünnepélyesen felszentelték a lipótvárosi Szent István-templomot, és ezzel a hívők is belépthettek falai közé. Ekkorra készült el a díszítőmunka és a belső tér végleges kialakítása Kauser József vezetésével. A zárókő elhelyezésére azonban még várni kellett: erre az uralkodó jelenlétében csak 1906. december 8-án került sor.
Állatviadaltól a fogadalmi templomig
A mai bazilika helyén a 18. században még a Heccszínház állt, ahol állatviadalokat rendeztek. Az újonnan formálódó Lipótváros egyik gazdag polgára, Zitterbarth János később kis ideiglenes templomot építtetett ide. Amikor 1817-ben mintegy ezer hívővel megalakult a lipótvárosi plébánia, egyre sürgetőbbé vált egy méltó templom ügye. Megindult a gyűjtés, és több terv is készült.
A döntő lökést az 1838-as nagy árvíz adta. A mai Szent István tér közepe kis természetes kiemelkedés volt a sík Pesten, és több száz ember keresett itt menedéket a víz elől, amíg csónakokkal ki nem mentették őket. A túlélők fogadalmi adományokkal segítették, hogy a megmenekülésük helyén templom épüljön.
Hild József 1845-ben kapott megbízást a tervezésre, az alapkövet 1851. október 4-én tették le. Hild 1867-ben bekövetkezett haláláig vezette a munkát, ám ezután kiderült, hogy az építőanyag és a kivitelezés minősége is kifogásolható. 1868. január 22-én a már felfalazott kupola beomlott. A romok eltakarítása és a hibás részek visszabontása 1871-ig tartott. Ezután Ybl Miklós vette át a feladatot: neoreneszánsz stílusban dolgozta át a terveket, és 1891-ben bekövetkezett haláláig művezette az építkezést.
Az épületnek még a neve is változott. Eredetileg Szent Lipót nevét viselte volna, de 1897-ben az érseki főhatóság Szent István király oltalmába helyezte.
Mi maradt belőle mára?
A templom 96 méter magas, nyolcezer ember fér el benne, és Budapest egyik meghatározó épülete. Bár bazilikának hívjuk, szerkezete nem bazilikás elrendezésű, hanem görög kereszt alaprajzú. A bazilika címet 1931-ben kapta meg XI. Piusz pápától. Itt őrzik Szent István jobb kezét, a Szent Jobbot is, az ereklyét pedig minden augusztus 20-án körmenetben viszik körbe.
A 20. század nem kímélte az épületet: 1944–1945-ben súlyos károk érték, 1947-ben pedig a kupola újra leégett. Az 1983-ban indult teljes felújítás 2003-ra készült el. Azóta a kupolában körkilátó is várja a látogatókat, ahonnan az egész fővárosra rálátni. A déli toronyban pedig Magyarország legnagyobb harangja, a 9250 kilogrammos Szent István-nagyharang szól.
Különös, hogy a helyen, ahol egykor állatviadalokat tartottak, majd egy árvíz idején emberek találtak menedéket, ma Budapest egyik legismertebb temploma áll.
- Szent István-bazilika
- Budapest
- évforduló
- 1905
- Lipótváros
- Ybl Miklós



