A természet sokfélesége tartalék lehet a klímaváltozás ellen
Minél változatosabb az élővilág, annál jobban védekezhetünk a felmelegedés ellen. Egy ökológus elemzése szerint a biodiverzitás megóvása a hatások enyhítésében és az alkalmazkodásban is sokat segít.

Nem elég a kibocsátásokat csökkenteni, a felmelegedéshez alkalmazkodni is kell. Erdős László, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetének tudományos tanácsadója szerint ebben a természet sokfélesége az egyik legfontosabb tartalékunk. Az MTI információi szerint a szakember a Másfélfok – Éghajlatváltozás közérthetően című szakportálon megjelent pénteki elemzésében fejtette ki ezt.
Miért nem elég a kibocsátáscsökkentés?
A kutató emlékeztetett a 2026-os nyárra, amikor kiszáradó erdőfoltok és kiégett gyepek mutatták meg, mekkora megterhelést jelent az élővilágnak a melegedés. Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) idei jelentése szerint gyakorlatilag kizárt, hogy a globális átlaghőmérséklet-emelkedés 1,5 Celsius-fok alatt maradjon. Ezért a kibocsátások mérséklése mellett a felkészülésre is figyelni kell.
Mit mutatnak a kutatások?
Erdős László egy idén októberben közzétett nemzetközi elemzésre hivatkozik. A kutatók 423 tanulmány eredményét vetették össze, és 23 ökoszisztéma-funkciót, illetve -szolgáltatást vizsgáltak. A legtöbbnél azt találták, hogy a biológiai sokféleség jót tesz a működésnek. A vízminőség és a beporzás gyakran majdnem a fajgazdagsággal arányosan javult. A tengerekben zajló szénmegkötés különösen érzékenyen reagált a sokféleség változására. Az elemzés szerint a gazdagabb fajösszetétel előnye sokszor akkor sem fogy el, amikor egy élőhelyen már eleve sok faj él együtt.
A szárazföldön hasonló a kép. A fajgazdag erdőkben a kártevők általában nehezebben szaporodnak el, és több vizsgálat szerint több szenet kötnek meg, mint a kevés fajból álló erdők. A sokféle növényt termelő gazdaságok talaja és vízháztartása kedvezőbb lehet. Gyakran kevesebb műtrágyára és növényvédő szerre van szükségük, jobban ellenállnak a betegségeknek, és kevesebb üvegházhatású gázt bocsátanak ki. A légköri szén megkötésével ráadásul a felmelegedés lassításához is hozzájárulhatnak.
A szakember figyelmeztetett: a fajok számának növelése nem cél önmagában. Ha egy természetes élőhelyet idegenhonos fajokkal „dúsítanak”, annak az ellenkezője történhet, vagyis árthat a rendszernek.
A gének és a táj is számít
A fajok száma mellett a fajokon belüli genetikai változatosság is fontos. Egy 2025-ös globális metaanalízis növényeket, állatokat és gombákat vizsgált. Eszerint ez a sokféleség világszerte csökken, és nemcsak a ritka, hanem a ma még gyakori fajoknál is. Egy megfogyatkozott állomány létszáma megfelelő védelem mellett viszonylag gyorsan visszaépíthető. A genetikai változatosság visszaállítása viszont jóval nehezebb, és a veszteség akár végleges is lehet.
A változatos tájszerkezet szintén menedék lehet a melegedő időben. A Kiskunság hat természetes életközösségét vizsgáló kutatás szerint a szárazodás néhány növénytársulásban csökkentette a fajok számát, másokban egyelőre nem. Egy tarka tájon az élőlények könnyebben találnak kedvezőbb helyet. Elmenekülhetnek a forró déli lejtőkről az északi oldalra, az alföldi gyepekről az erdőszegélyre, vagy a karsztvidékek hűvös, párás mélyedéseibe, a töbrökbe. Ezeket a rövid távolságokat a növények is át tudják hidalni. A Szegedi Tudományegyetem kutatóinak 2026-os vizsgálata szerint a töbrök még ritka, magashegységi fajoknak is otthont adhatnak.
A természet sokfélesége az emberek mindennapjaira is hat. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont szakemberei magyarországi és romániai településeken végeztek kutatást. Azt találták, hogy a változatosabb tájon fekvő falvakban jobbak az életminőségi mutatók, mint a monokultúrák között. Ebben az is közrejátszhat, hogy a szántók között megmaradt erdőfoltok csökkentik a légszennyezettséget.
Mit jelent mindez a gyakorlatban?
Erdős László szerint a biodiverzitás nem csodaszer a klímaváltozás ellen. Ha viszont megőrizzük, és ahol kell, helyreállítjuk, jelentősen csökkenthető a bekövetkező kár. A gazdálkodásban és az erdők kezelésében ezért a több fajt használó rendszereknek kellene nagyobb szerepet kapniuk. A településeket és a tájat tervezőknek, valamint a természetvédőknek pedig arra kell törekedniük, hogy különböző élőhelyek és természetes klímamenedékek maradjanak meg, vagy épüljenek újjá.
Az átlagember is tehet valamit. Ha a kerted vagy a közösségi terek zöldfelületei változatosak, azzal a beporzóknak és a madaraknak is segítesz. Érdemes őshonos növényeket választani, mert az idegenhonos fajok éppen ártalmasak lehetnek. A helyi gazdák és a természetvédelmi kezdeményezések támogatása szintén hozzájárulhat ahhoz, hogy lakókörnyezetünk ellenállóbb legyen a hőséggel és a szárazsággal szemben.
- klímaváltozás
- biodiverzitás
- természetvédelem
- ökológia
- alkalmazkodás



