Beporzóbarát szántóföldi gazdálkodást tesztelnek Dél-Hevesben
Gazdák, természetvédelmi szakemberek és kutatók ültek le Poroszlón, hogy a vadon élő beporzókat segítő gazdálkodásról egyeztessenek. A beszélgetés a hamarosan várható beporzóvédelmi intézkedések miatt is aktuális volt.

Egy asztalhoz ült a gazda, a természetvédő és a kutató: november 12-én Poroszlón idén is megtartották a Dél-hevesi Beporzóműhelyt. A találkozó célja, hogy olyan szántóföldi gazdálkodási módokat dolgozzanak ki és próbáljanak ki a gyakorlatban, amelyek a vadon élő beporzókat is támogatják.
Kik dolgoznak együtt?
A Beporzóműhely egy együttműködés, amelyben három oldal vesz részt. Az egyik a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzetben dolgozó gazdálkodók csoportja. A másik a BNPI természetvédelmi szakembereié, a harmadik pedig a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatóié. Közösen fejlesztik és tesztelik azokat a módszereket, amelyek a mindennapi földműveléssel összeegyeztethetők, mégis kedveznek a beporzóknak.
Az együttműködés tágabb keretét egy európai uniós projekt adja. A RestPoll névre keresztelt kezdeményezés a beporzók élőhelyeinek helyreállítását tűzte ki célul európai mezőgazdasági tájakon, és a különböző érdekelt felek bevonására épít. A projektnek 16 mintaterülete van Európa-szerte, ezek egyike a dél-hevesi terület.
Mi hangzott el a műhelyen?
A 2026-os találkozón a kutatók beszámoltak a mintaterületen végzett beporzófelmérés eredményeiről. A résztvevők emellett azokról a beporzóvédelmi intézkedésekről is egyeztettek, amelyek hamarosan várhatók.
Ezek hátterében a 2024-ben hatályba lépett Természet-helyreállítási rendelet áll. A rendelet külön cikkben foglalkozik a beporzópopulációk helyreállításával. A végrehajtását segítő Természet-helyreállítási tervben ezért külön beporzóvédelmi intézkedéscsomag is helyet kap. A terv hamarosan társadalmi egyeztetésre kerül. Több szektort érint, és összesen 13 tématerületen fogalmaz meg beporzóvédelmi intézkedéseket.
Két téma a gazdák szemével
A november 12-i műhelybeszélgetésen a 13 tématerületből elsősorban kettőről esett szó. Az egyik a beporzóbarát agrárélőhelyek megőrzése és fejlesztése volt. A másik az a kérdés, hogyan lehet csökkenteni a beporzókat érő növényvédőszer- és tápanyagterhelést.
A gazdálkodók elmondták, milyen lehetőségeket és milyen akadályokat látnak a célok megvalósításában. Arról is beszéltek, milyen ösztönzők vagy támogatások segíthetnék őket. Ez azért fontos, mert egy intézkedés a gyakorlatban csak akkor működik, ha a termelők számára is megvalósítható.
Mit jelent ez neked?
A beporzók, vagyis például a méhek és más rovarok a természetes élővilág fontos szereplői, és a mezőgazdasági tájakon is szerepük van. Az, hogy a gazdák hogyan művelik a földjeiket, hatással lehet az életterükre. Ha te is érdeklődsz a téma iránt, érdemes figyelned a Természet-helyreállítási terv társadalmi egyeztetését. Ilyenkor a nyilvánosság is elmondhatja a véleményét. A helyi gazdák, természetvédők és kutatók együttműködése jó példa arra, hogyan lehet a termelést és a természetvédelmet egy irányba terelni.
- beporzók
- mezőgazdaság
- Heves
- természetvédelem
- RestPoll



