87 éves lett Margaret Atwood, A szolgálólány meséje írója
Ma ünnepli 87. születésnapját Margaret Atwood kanadai író, költő és irodalomkritikus, akinek A szolgálólány meséje a legismertebb regénye.

Erdők, mesék, korai írás
Margaret Atwood 1939. november 18-án született az ontariói Ottawában, három testvér közül másodikként. Édesapja zoológus volt, erdei rovarokat tanulmányozott, ezért a kislány gyerekkorának jó részét észak-quebeci erdőkben töltötte. A további éveket Ottawa, Sault Ste. Marie és Toronto között élte le. Tizenegy éves koráig nem járt rendszeresen iskolába, viszont rengeteget olvasott: szerette a Grimm testvérek meséit, a kanadai állatokról szóló történeteket és a képregényeket.
Hatévesen kezdett írni, tizenhat évesen pedig már biztosan tudta, hogy író szeretne lenni. 1957-ben érettségizett a torontói Leaside High Schoolban, majd a Torontói Egyetem részét képező Victoria Egyetemen tanult tovább, Jay Macpherson és Northrop Frye tanítványaként. 1961-ben irodalomból, filozófiából és francia nyelvből szerzett alapdiplomát. Még abban az évben E. J. Pratt-éremmel jutalmazták magánkiadásban megjelent első verseskötetét, a Double Persephone-t. Ezután Woodrow Wilson-ösztöndíjjal a Harvardon folytatta, ahol 1962-ben mesterdiplomát szerzett. Később több egyetemen is oktatott, például a British Columbiai Egyetemen, Montrealban a Sir George Williams Egyetemen, az Albertai Egyetemen és Torontóban.
A pálya legfontosabb állomásai
- 1961: megjelenik a Double Persephone című verseskötet.
- 1964: The Circle Game; ezért 1966-ban megkapta a Governor General’s Awardot.
- 1969: The Edible Woman, magyarul Az ehető nő.
- 1985: A szolgálólány meséje; Governor General’s Award (1985) és Arthur C. Clarke-díj (1987).
- 1996: Alias Grace, amely Giller Prize-t nyert.
- 2000: A vak bérgyilkos, amelyért Man Booker-díjat kapott.
- 2019: Testamentumok, A szolgálólány meséje folytatása.
Sokféle műfaj, visszatérő kérdések
Atwood életműve nagyon változatos: írt regényeket, verseket, novellákat, gyerekkönyveket, esszéket, szerkesztett antológiákat is. Kipróbálta a tudományos-fantasztikus irodalmat és a rémregényt is. Sok versét mítoszok és tündérmesék ihlették, amelyek gyerekkora óta foglalkoztatják.
Írásaiban gyakran visszatér a nemek közötti különbségek kérdése, ezért sokan feminista írónak tartják. Foglalkoztatja Kanada nemzeti identitása, az emberi jogok, a környezetvédelem és a nők társadalmi helyzete is. A szolgálólány meséje egy olyan jövőbeli társadalmat ábrázol, amely elnyomja a nőket. Guvat és Gazella című regényében és újabb esszéiben pedig a megfelelően nem szabályozott biotechnológia kockázataival foglalkozik.
Magyarul is olvasható
Magyarul már 1984-ben megjelent a Fellélegzés, azóta pedig a legtöbb nagy regénye olvasható: A vak bérgyilkos, A szolgálólány meséje, Pénelopeia, Guvat és Gazella, Az özönvíz éve, Alias Grace, Macskaszem és Legvégül a szív is. Atwood ma Toronto és az ontariói Pelee Island között osztja meg az idejét.
Boldog születésnapot, Margaret Atwood! További sok alkotó évet és sok-sok olvasót kívánunk!
- Margaret Atwood
- születésnap
- irodalom
- A szolgálólány meséje
- kanadai írók



