Tánczos Vilmos Utolsó szavak című könyvéért kapta az Év Erdélyi Magyar Szerzője-díjat
A 32. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron Tánczos Vilmos író, néprajzkutató vehette át az Év Erdélyi Magyar Szerzője-díjat az Utolsó szavak című kötetéért.

Idén Tánczos Vilmos író, néprajzkutató és antropológus kapta az Év Erdélyi Magyar Szerzője-díjat. A rendezvény szervezői a Facebookon tudatták, hogy a elismerést a 32. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron ítélték oda neki az Utolsó szavak című könyvéért.
Szombat este adták át
Az MTI információi szerint a díjat szombaton este, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház nagytermében nyújtotta át Szepessy Előd, a díj ötletgazdája és Káli Király István, a könyvvásár főszervezője, marosvásárhelyi író. A laudációt Zsidó Ferenc író, irodalomkritikus, a zsűri elnöke mondta.
Az elismerést 2022-ben alapították a vásár szervezői. Az első évben Molnár Vilmos kapta, majd 2023-ban Vida Gábor, 2024-ben Borsodi L. László, tavaly pedig Szőcs Margit.
Apa és fia története a székely faluban
Az Utolsó szavak idén jelent meg a csíkszeredai Bookart Kiadónál, alcíme: Egy csíki székely ember halálképe. A kiadói ismertető szerint őszinte, megindító aparegényről van szó. A kötet a 2008-ban napvilágot látott, nagy sikerű Elejtett szavak – Egy csíki székely ember világképe naplószerű folytatása.
A könyv tényszerűen követi egy gyógyíthatatlan beteg apa és a fia kapcsolatát egy székelyföldi falu mindennapjaiban. A fiú a betegség kezdetétől a halálig az apja mellett marad. Kettejük beszélgetéseiből sajátos világ rajzolódik ki az olvasó előtt. A szerző tudatosan él az ízes, lassan feledésbe merülő székely nyelvvel.
Tánczos Vilmos arról beszélt, hogy az élet és a halál erőinek összeütközéséről igyekezett írni. Hozzátette, hogy a keresztény vallás és a paraszti kultúra szerint az életet élni kell, nem beszélni róla, még kevésbé írni. Úgy fogalmazott: „A leghelyesebb az, ha az ember szótlanul teszi azt, amit tennie kell.” Szerinte lesznek, akik megkérdezik majd, miért írta meg ezt a könyvet.
Ki a díjazott?
Tánczos Vilmos 1959. október 21-én született Csíkszentimrén, gyermekéveit a közeli Csíkszentkirályon töltötte. Doktori fokozatát 1999-ben szerezte meg a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) bölcsészkarán, ugyanitt habilitált 2014-ben. Ma a BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Intézetének egyetemi tanára, emellett a Hungarológiai Doktori Iskola doktorátusvezető oktatója.
Fő kutatási területe a népi vallásosság, azon belül a moldvai csángó folklór vallásos műfajai, valamint az archaikus népi imádságok gyűjtése és értelmezése. Írt a moldvai csángók kultúrájáról és nyelvcseréjéről, a csíksomlyói kegytemplomról, a kegyhely búcsújáró hagyományairól, és arról is, hogyan hat az egyházi liturgia a népi vallásosságra.
A Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Tagja a Kriza János Néprajzi Társaságnak, az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek és a Magyar Néprajzi Társaságnak is, és számos díjat kapott már.
Mit jelent ez neked?
Ha érdekel a székelyföldi életvilág vagy a családi történetekről szóló, személyes hangú irodalom, érdemes belelapozni a díjnyertes kötetbe. Aki a korábbi részt még nem olvasta, annak az Elejtett szavak lehet a jó kiindulópont.
- Tánczos Vilmos
- Marosvásárhelyi Könyvvásár
- irodalmi díj
- erdélyi magyar irodalom
- Utolsó szavak



