Már a fejlesztéskor megjósolnák, mikor válik hatástalanná egy új antibiotikum
Szegedi kutatók keretrendszert dolgoztak ki arra, hogyan becsülhető előre, mennyire könnyen alakul ki rezisztencia egy új antibiotikummal szemben. Az eredményt a Nature Reviews Microbiology közölte.

Az antibiotikumok elleni rezisztencia az egyik legnagyobb akadálya annak, hogy új baktériumölő szerek kerüljenek a gyógyszertárakba. A Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársai most olyan szemléletet javasolnak, amely már a fejlesztés korai szakaszában számol ezzel a kockázattal. Az MTI információi szerint a tanulmány a rangos Nature Reviews Microbiology folyóiratban jelent meg.
Miért baj a mostani gyakorlat?
A gyógyszerkutatók hagyományosan főként azt nézik, mennyire hatékony egy anyag, és mennyire pontosan találja el a célmolekulát. Hogy a baktériumok mennyire könnyen alkalmazkodhatnak hozzá, azt sokszor csak később, a fejlesztés előrehaladottabb szakaszában vizsgálják.
A szerzők, Pál Csaba, Szili Petra és Juhász Szilvia szerint ez a sorrend komoly gazdasági és klinikai veszteséget okozhat. Ezért azt javasolják, hogy a rezisztenciapotenciál előrejelzése már a klinikai vizsgálatok előtt része legyen a munkának.
Öt szempont a megjósláshoz
A tanulmány öt alapvető paramétert határoz meg. Ezek a következők:
- Evolúciós kialakulás: milyen sokféle úton jelenhet meg a rezisztencia. Ide tartoznak a genetikai mutációk, valamint a horizontális géntranszfer is, vagyis amikor a baktérium más fajoktól veszi át a rezisztenciát hordozó géneket.
- Összefüggés a fitnesszel és a virulenciával: a rezisztencia nem feltétlenül gyengíti a baktériumot. Egyes esetekben még erősítheti is a kórokozó fertőzőképességét és betegítő hatását.
- Hosszú távú stabilitás: számít, hogy a kompenzációs mutációk kiegyenlíthetik-e a rezisztencia okozta hátrányt.
- Keresztrezisztencia: előfordulhat, hogy az egyik hatóanyaghoz való alkalmazkodás más vegyületekkel szemben is védelmet ad.
- Egészségügyi kockázat: azt nézik, mennyire mozgékonyak a rezisztenciagének, és megtalálhatók-e az emberi mikrobiomokban vagy az emberi kórokozókban.
Ötkategóriás besorolás
A kutatók az antibiotikumok osztályozására is ötfokozatú rendszert javasolnak. Az elsőbe azok tartoznak, amelyeknél a rezisztenciát okozó genetikai változatok ritkán vagy csak korlátozottan jelennek meg. A másodikban a rezisztencia jelentős „fitneszköltséggel” jár, vagyis megzavarja a baktérium életképességét. A harmadik csoportban csak bizonyos fajokban vagy törzsekben alakul ki.
A negyedik kategóriában a rezisztencia széles körben, viszonylag kis „fitneszköltséggel” fejlődik ki. A legnagyobb veszélyt az ötödik csoport jelenti, mert itt a rezisztencia együtt járhat a virulencia vagy a terjedőképesség erősödésével.
Mit hozhat a mesterséges intelligencia?
A szerzők több korszerű módszer együttes használatát javasolják, és kiemelik a mesterséges intelligencia szerepét is. A gépi tanulási modellek ahelyett, hogy csak a kórokozók elleni hatást néznék, evolúciós, genomikai és szerkezeti adatokat is feldolgozhatnának. Ezekből megbecsülhető lenne, milyen könnyen alakulhat ki a rezisztencia.
Ha ez a szemlélet beépül a klinikai fázis előtti munkába, a fejlesztők olyan szereket tervezhetnek, amelyek nemcsak hatékonyak, hanem evolúciós értelemben is ellenállóbbak. A tanulmány szerint így a védekezés a utólagos reagálásról a megelőzésre helyeződhet át.
A legfontosabb üzenet: a rezisztenciát nem utólagos bosszúságnak, hanem a gyógyszertervezés részének kell tekinteni. A szerzők szerint így hosszabb ideig hatékony antibiotikumok születhetnek, a befektetések jobban megtérülhetnek, a gyógyszerfejlesztés pedig jövedelmezőbb lehet. Ez azért is fontos, mert az elmúlt két évtizedben több nagy gyógyszercég is kiszállt ebből a kutatási területből, a sorozatos kudarcok és a gyenge megtérülés miatt.
Mit jelent ez neked?
A kutatás nem hoz azonnali változást a patikában, de hosszabb távon olyan antibiotikumokhoz vezethet, amelyek tovább megőrzik hatásukat. Addig is érdemes csak orvosi javaslatra szedni ezeket a szereket, és az előírt ideig, mert a helytelen használat a rezisztencia kialakulásának egyik ismert hajtóereje.
- antibiotikum
- rezisztencia
- Szegedi Biológiai Kutatóközpont
- mesterséges intelligencia
- gyógyszerfejlesztés



