Ugrás a tartalomra

Tesztüzem: a Street.hu még próbaüzemben működik, a tartalom és a funkciók folyamatosan bővülnek. Hibát vagy észrevételt a streethungary@gmail.com címre várunk.

Hírek az utca világából

2026. november 18., szerda

Rezisztencia-előrejelzés

Már a fejlesztéskor megjósolnák, mikor válik hatástalanná egy új antibiotikum

Szegedi kutatók keretrendszert dolgoztak ki arra, hogyan becsülhető előre, mennyire könnyen alakul ki rezisztencia egy új antibiotikummal szemben. Az eredményt a Nature Reviews Microbiology közölte.

3 perc olvasásMegosztom
Baktériumtenyészet petri-csészében laboratóriumban
Fotó: stevepb / Pixabay

Az antibiotikumok elleni rezisztencia az egyik legnagyobb akadálya annak, hogy új baktériumölő szerek kerüljenek a gyógyszertárakba. A Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársai most olyan szemléletet javasolnak, amely már a fejlesztés korai szakaszában számol ezzel a kockázattal. Az MTI információi szerint a tanulmány a rangos Nature Reviews Microbiology folyóiratban jelent meg.

Miért baj a mostani gyakorlat?

A gyógyszerkutatók hagyományosan főként azt nézik, mennyire hatékony egy anyag, és mennyire pontosan találja el a célmolekulát. Hogy a baktériumok mennyire könnyen alkalmazkodhatnak hozzá, azt sokszor csak később, a fejlesztés előrehaladottabb szakaszában vizsgálják.

A szerzők, Pál Csaba, Szili Petra és Juhász Szilvia szerint ez a sorrend komoly gazdasági és klinikai veszteséget okozhat. Ezért azt javasolják, hogy a rezisztenciapotenciál előrejelzése már a klinikai vizsgálatok előtt része legyen a munkának.

Öt szempont a megjósláshoz

A tanulmány öt alapvető paramétert határoz meg. Ezek a következők:

  • Evolúciós kialakulás: milyen sokféle úton jelenhet meg a rezisztencia. Ide tartoznak a genetikai mutációk, valamint a horizontális géntranszfer is, vagyis amikor a baktérium más fajoktól veszi át a rezisztenciát hordozó géneket.
  • Összefüggés a fitnesszel és a virulenciával: a rezisztencia nem feltétlenül gyengíti a baktériumot. Egyes esetekben még erősítheti is a kórokozó fertőzőképességét és betegítő hatását.
  • Hosszú távú stabilitás: számít, hogy a kompenzációs mutációk kiegyenlíthetik-e a rezisztencia okozta hátrányt.
  • Keresztrezisztencia: előfordulhat, hogy az egyik hatóanyaghoz való alkalmazkodás más vegyületekkel szemben is védelmet ad.
  • Egészségügyi kockázat: azt nézik, mennyire mozgékonyak a rezisztenciagének, és megtalálhatók-e az emberi mikrobiomokban vagy az emberi kórokozókban.

Ötkategóriás besorolás

A kutatók az antibiotikumok osztályozására is ötfokozatú rendszert javasolnak. Az elsőbe azok tartoznak, amelyeknél a rezisztenciát okozó genetikai változatok ritkán vagy csak korlátozottan jelennek meg. A másodikban a rezisztencia jelentős „fitneszköltséggel” jár, vagyis megzavarja a baktérium életképességét. A harmadik csoportban csak bizonyos fajokban vagy törzsekben alakul ki.

A negyedik kategóriában a rezisztencia széles körben, viszonylag kis „fitneszköltséggel” fejlődik ki. A legnagyobb veszélyt az ötödik csoport jelenti, mert itt a rezisztencia együtt járhat a virulencia vagy a terjedőképesség erősödésével.

Mit hozhat a mesterséges intelligencia?

A szerzők több korszerű módszer együttes használatát javasolják, és kiemelik a mesterséges intelligencia szerepét is. A gépi tanulási modellek ahelyett, hogy csak a kórokozók elleni hatást néznék, evolúciós, genomikai és szerkezeti adatokat is feldolgozhatnának. Ezekből megbecsülhető lenne, milyen könnyen alakulhat ki a rezisztencia.

Ha ez a szemlélet beépül a klinikai fázis előtti munkába, a fejlesztők olyan szereket tervezhetnek, amelyek nemcsak hatékonyak, hanem evolúciós értelemben is ellenállóbbak. A tanulmány szerint így a védekezés a utólagos reagálásról a megelőzésre helyeződhet át.

A legfontosabb üzenet: a rezisztenciát nem utólagos bosszúságnak, hanem a gyógyszertervezés részének kell tekinteni. A szerzők szerint így hosszabb ideig hatékony antibiotikumok születhetnek, a befektetések jobban megtérülhetnek, a gyógyszerfejlesztés pedig jövedelmezőbb lehet. Ez azért is fontos, mert az elmúlt két évtizedben több nagy gyógyszercég is kiszállt ebből a kutatási területből, a sorozatos kudarcok és a gyenge megtérülés miatt.

Mit jelent ez neked?

A kutatás nem hoz azonnali változást a patikában, de hosszabb távon olyan antibiotikumokhoz vezethet, amelyek tovább megőrzik hatásukat. Addig is érdemes csak orvosi javaslatra szedni ezeket a szereket, és az előírt ideig, mert a helytelen használat a rezisztencia kialakulásának egyik ismert hajtóereje.

  • antibiotikum
  • rezisztencia
  • Szegedi Biológiai Kutatóközpont
  • mesterséges intelligencia
  • gyógyszerfejlesztés

Állítsd be a Street.hu-t kedvelt forrásnak a Google-ben, így a keresés „Kiemelt hírek” részében gyakrabban látod a híreinket.

Ezek is érdekelhetnek

Mielőtt továbblépsz

Ezeket még nem olvastad a Street.hu-n: