Karikakeszeg, leánykoncér vagy dunai küllő: szavazhatsz az év halára
Elindult a voksolás a 2027-es év halára: három őshonos faj verseng a közönség kegyeiért. A szavazás december 31-én déli 12 óráig tart.

Ha eddig csak a horgászok vagy a vízparti sétálók jegyezgették a hazai halak neveit, most te is beleszólhatsz abba, melyik faj kapja a 2027-es év hala címet. A Magyar Haltani Társaság az MTI-vel vasárnap közölte, hogy megnyílt a szavazás, és három jelölt közül lehet választani: a karikakeszeg, a leánykoncér és a dunai küllő indul a címért.
Hogyan szavazhatsz?
A voksolás december 31-én déli 12 óráig tart, addig bárki leadhatja a szavazatát. A három faj fényképekkel illusztrált, részletes bemutatása a társaság honlapján olvasható, magyarul és angolul is, ugyanott lehet szavazni is. A döntést nem egy szakmai zsűri hozza meg: a közönségé a végső szó, és az a faj nyer, amelyik a legtöbb voksot gyűjti.
A társaság 2010-ben indította útjára a kezdeményezést. Azt szeretné vele elérni, hogy többen megismerjék a hazai vizekben élő őshonos halak gazdag választékát, különösen azokat a fajokat, amelyekről kevés szó esik, és hogy a folyók, tavak, patakok védelme is nagyobb figyelmet kapjon.
Ki kicsoda a három jelölt közül?
Karikakeszeg (Blicca bjoerkna). Ez a legismertebb a három közül, hiszen az állóvizeinkben és a lassú folyású vizeinkben gyakori, a horgászok közül sokan találkozhattak már vele. Teste magas és oldalról lapított, a pontyfélék közé tartozik, általában 20-30 centiméteresre nő. Könnyű összekeverni a dévérkeszeggel, a két fajt a pikkelyek méretváltozása alapján lehet elkülöníteni. Főleg a tavakban és a holtágakban él, ívni pedig májusban és júniusban szokott, vízinövényekkel benőtt helyeken.
Leánykoncér (Rutilus virgo). A Duna vízrendszerének áramlást kedvelő hala, amely a kavicsos, kemény medrű folyószakaszokat keresi. A társaság szerint előfordul a Dunában, a Rábában, a Drávában, a Tiszában és a Bodrogban is. Ezüstös testű, közepes méretű hal, amely első ránézésre a bodorkára emlékeztet, de a száj állásából és a szemgyűrű színéből meg lehet különböztetni tőle. A szaporodási időszakban a hímeken feltűnő, tövisszerű nászkiütések jelennek meg. Magyarországon 2002 óta védett, természetvédelmi értéke 10 ezer forint.
Dunai küllő (Gobio obtusirostris). Szintén őshonos és védett faj. Korábban a fenékjáró küllő egyik változatának tartották, ma viszont önálló fajként tartják számon. Teste megnyúlt, rendszerint 10-15 centiméter hosszú, a száj két sarkában egy-egy bajuszszál látható, a hát- és a farokúszója pedig pettyezett. Leginkább kisebb vízfolyások homokos vagy kavicsos mederfenekén él, ahol apró rákokkal és vízirovar-lárvákkal táplálkozik. Természetvédelmi értéke ennek is 10 ezer forint.
Miért jó ez neked?
A természetvédelmi érték azt jelzi, mekkora kárt jelentene, ha egy védett állatot elpusztítanának. Ha tehát a leánykoncér vagy a dunai küllő akad a horogra, vagy a háló fenekén találod, fontos tudni, hogy védett fajról van szó, és gondosan vissza kell engedni a vízbe.
A szavazás ugyanakkor remek alkalom arra is, hogy családdal, gyerekekkel együtt nézzétek meg a fényképeket, és megtanuljátok, miben különbözik egymástól a három hal. Ha legközelebb tóparton vagy folyóparton jársz, talán már te is felismered a karikakeszeget a dévérkeszegtől. A voksodat december 31-én déli 12 óráig adhatod le, érdemes tehát nem az utolsó pillanatra hagyni.
- év hala
- Magyar Haltani Társaság
- őshonos halak
- természetvédelem
- szavazás



