Elindult a 2050-ig szóló új magyar közlekedési stratégia kidolgozása
Megkezdődött az új Nemzeti Közlekedési Stratégia összeállítása, amely 2050-ig jelöli ki a magyar közlekedés fejlődési irányát. A munkáról Vitézy Dávid miniszter számolt be pénteken.

Az MTI információi szerint Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter pénteken a Facebook-oldalán jelentette be, hogy elindult az új Nemzeti Közlekedési Stratégia kidolgozása. A dokumentum 2050-ig tekint előre, és azt rögzíti majd, milyen irányba haladjon Magyarország közlekedési rendszere a következő évtizedekben.
Miért kell évtizedekre előre tervezni?
A miniszter bejegyzése szerint a közlekedésfejlesztés nem megy hosszú távú gondolkodás nélkül. Ha egy vasútvonalat korszerűsítenek, új közúti kapcsolatot építenek, vagy villamos- illetve metróvonalat alakítanak ki, azzal évtizedekre meghatározzák egy térség fejlődését. Vitézy Dávid ezért azt tartja fontosnak, hogy a beruházásokról ne egymástól függetlenül döntsenek. Szerinte világos szakmai célok és távlati tervek kellenek a háttérbe.
Mit ölel fel a stratégia?
A Nemzeti Közlekedési Stratégia hosszú távú szakpolitikai dokumentum. Egyetlen keretben vizsgálja a vasúti, a közúti, a vízi és a légi közlekedést, a személy- és az áruszállítást, valamint azt, hogyan kapcsolódnak egymáshoz a különböző módok. Foglalkozik az aktív közlekedési formák, vagyis például a gyaloglás és a kerékpározás helyével is. A miniszter összefoglalása szerint a stratégia a fejlesztési prioritások kijelölésében segít. Emellett megalapozza, hogyan lehet a legjobban felhasználni a hazai és az európai uniós forrásokat.
A legutóbbi, 2014-es stratégia óta a miniszter szerint alapvetően átalakult a világ. Példaként a világjárványt, a geopolitikai feszültségeket, a gazdasági és logisztikai kapcsolatok átrendeződését, a klímaváltozást, valamint a digitalizáció és az új technológiák terjedését említette. A magyar közlekedésnek mindezekre választ kell találnia.
Modell, munkacsoportok, uniós pénzek
A kidolgozás egyik eleme egy új országos forgalmi modell. Ennek segítségével lehet majd megvizsgálni, milyen közlekedési igényekre számíthatunk, és a tervezett beruházások milyen hatással járnának. Emellett külön szakmai csoportok dolgoznak négy témán: a digitális megoldásokon, azon, hogy a közlekedési rendszer mennyire bírja a váratlan megrázkódtatásokat, a finanszírozáson és a környezetvédelmi szempontokon.
A miniszter jelezte azt is, hogy a stratégia a 2028-2034-es uniós finanszírozási időszak közlekedési fejlesztéseinek előkészítéséhez is fontos alapot ad.
A szakértői munkát a TRENECON és a FŐMTERV alkotta konzorcium végzi. Szakmailag a Közlekedési és Beruházási Minisztérium háttérintézménye, a KTI hangolja össze a feladatot.
Mit jelent ez neked?
A stratégia nem egy konkrét építkezés vagy menetrendváltozás, hanem keretrendszer: azt rögzíti, milyen szempontok szerint döntenek majd a későbbi fejlesztésekről. Ha te is naponta vonatozol, buszozol, autózol vagy kerékpárral jársz dolgozni, hosszabb távon az ebben lefektetett célok hatnak arra, merre és milyen ütemben újulhat meg a közlekedés. Érdemes tehát követni a munka további lépéseit.
- közlekedés
- Nemzeti Közlekedési Stratégia
- Vitézy Dávid
- fejlesztés
- uniós források



