Az új építőipari szerződések volumene 34,5 százalékkal esett vissza
Szeptemberben 5,6 százalékkal kisebb volt az építőipari termelés az egy évvel korábbinál, az új megrendelések pedig jócskán megfogyatkoztak. Az elemzők szerint egyelőre kevés az ok a derűlátásra.

Gyengélkedik az építőipar: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteki adatai szerint szeptemberben a ágazat termelésének volumene a nyers és a munkanaphatással kiigazított számok alapján is 5,6 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Pedig augusztusban, három hónapnyi csökkenés után, még 19,7 százalékos (korrigált) bővülést mértek.
Az MTI-nek nyilatkozó elemzők a friss számokat nem túl biztatónak látják. Különösen a szerződések alakulása aggasztó.
Fogynak a megrendelések
Az MBH Bank Elemzési Centrumának ágazati kitekintője szerint az új szerződések volumene 34,5 százalékkal, a szerződésállományé pedig 14 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Ez azért fontos, mert a szerződések mutatják meg, mennyi munkája lesz a cégeknek a következő hónapokban.
Az év első kilenc hónapjában az építőipar összteljesítménye az MBH szerint nagyjából egy helyben topogott. Az elemzők előrejelzése alapján az év végére akár mínuszba is fordulhat.
Az épületek és az útépítések külön pályán
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a szeptemberi adat összhangban volt a várakozásokkal: az ágazat teljesítménye havi és éves összevetésben is gyengébb lett. A visszaesés hátterét jól mutatja, hogy a két nagy építményfőcsoport egészen eltérően teljesített. Az épületek építése 5,3 százalékkal bővült, az egyéb építményeké viszont 22,2 százalékkal zsugorodott.
Az utóbbi csoportba tartoznak például az út- és vasútépítések, valamint a közműépítések, ezekben jellemzően állami megrendelők vannak. Az elemző szerint a mélyrepülésben szerepet játszik egyes nagy beruházások leállítása is. Ennek nyomán az építőipar nagy valószínűséggel fékezte a harmadik negyedéves gazdasági növekedést.
A rendelésállomány szeptember végén 14,0 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál. Itt is látszik a kettősség: az épületekre kötött szerződések volumene 2,1 százalékkal nőtt, az egyéb építményeké 19,2 százalékkal esett. Az új szerződéseknél a 34,5 százalékos csökkenés mindkét főcsoport jelentős gyengüléséből jön ki.
Mi hozhat fordulatot?
Az MBH szerint az építőipar jövőjét pozitív és negatív tényezők is alakíthatják. A lakáspiacon az 550 millió eurós Wekerle Lakásépítési Program élénkülést ígér. Ugyanakkor az építészeti törvény módosítása miatt a kiemelt lakásberuházások új engedélyei 2026 végéig csúsznak, ami visszafoghat egyes fejlesztéseket.
Az állami beruházásoknál további átszervezésekre lehet számítani. Az uniós források felszabadítása középtávon kedvező lehet, mivel az elemzők szerint ezek elsősorban közlekedési infrastruktúra- és lakásfejlesztési projekteket támogathatnak. Érdemi lendületet viszont csak 2027-től adhatnak az ágazatnak.
Regős Gábor szerint rövid távon kevés a bizakodásra okot adó jel. A leállított beruházások újraindítása időbe telik, és kérdés, hogyan vészelik át ezt az időszakot a szereplők. A vállalati beruházásokat is bizonytalanná teszi, hogy a nagy projektek kifutnak, újak alig indulnak, a magas energiaárak és a német ipar gondjai pedig nem segítenek. Az elemző szerint a helyzet rendeződéséhez jobb gazdasági környezetre, az uniós pénzek megérkezésére és a leállított beruházások újraindulására lenne szükség.
Mit jelent ez neked?
Ha építkezést, felújítást vagy lakásvásárlást tervezel, érdemes figyelni a piac híreit. A lakásépítési programok és az uniós források hosszabb távon élénkíthetik a kínálatot, de az engedélyezési változások miatt egyes projektek csúszhatnak. Hosszabb átfutási idővel érdemes számolni, és több ajánlatot is jó bekérni.
- építőipar
- KSH
- építőipari termelés
- szerződések
- Wekerle Lakásépítési Program



