Ugrás a tartalomra

Tesztüzem: a Street.hu még próbaüzemben működik, a tartalom és a funkciók folyamatosan bővülnek. Hibát vagy észrevételt a streethungary@gmail.com címre várunk.

Hírek az utca világából

2026. november 17., kedd

Ezen a napon történt

37 éve történt: Horn Gyula átadta Magyarország kérelmét az Európa Tanácsnak

1989-ben Horn Gyula külügyminiszter az Európa Tanács ülésén benyújtotta hazánk felvételi kérelmét. Ezzel megindult az út a strasbourgi szervezet tagságáig.

2 perc olvasásMegosztom
Az Európa Tanács tizenkét arany csillagos zászlaja
Fotó: Bru-nO / Pixabay

Egy kérelem, amely ajtót nyitott

1989-ben az Európa Tanács ülésén Horn Gyula külügyminiszter átadta Magyarország hivatalos felvételi kérelmét. Első pillantásra egyszerű diplomáciai gesztus volt: egy irat gazdát cserélt. A tagság azonban azt jelentette, hogy hazánk beléphet a európai demokratikus államok egyik legrégebbi közös szervezetébe.

Mi is az Európa Tanács?

A szervezet gyökerei az újabb háború elkerülésének vágyáig nyúlnak vissza. Winston Churchill 1946. szeptember 19-én, a Zürichi Egyetemen tartott beszédében az amerikai példa nyomán „Európai Egyesült Államok” létrehozását javasolta. Ez a szoros szövetség nem jött létre, de egy lazább együttműködés igen: 1949. május 5-én Londonban tíz állam aláírta a megalapító szerződést. Az alakuló ülést ugyanazon év augusztus 10-én tartották Strasbourgban, ez lett a szervezet székhelye.

Az Európa Tanács kapuja elvileg minden európai ország előtt nyitva áll, feltéve, hogy elfogadja a jogállamiság elvét, és biztosítja polgárai alapvető szabadságjogait. A szervezet legismertebb eredménye az 1950-ben elfogadott Emberi Jogok Európai Egyezménye. Ennek nyomán jött létre az Emberi Jogok Európai Bírósága, amely az emberi jogok európai ügyeiben a legfőbb bírói fórum.

Fontos tudni, hogy nem keverendő össze az Európai Unióval: az Európa Tanács kormányközi együttműködés, és nem uniós intézmény.

A kérelemtől a tagságig

A magyar kérelem után nem kellett sokat várni. 1990. november 6-án Magyarország letétbe helyezte csatlakozási okiratait, így teljes jogú tag lett. Az Alapszabályt később, az 1991. évi LXXI. törvénnyel hirdette ki az Országgyűlés. A tagsági lista tanúsága szerint hazánk Finnország után csatlakozott, a későbbi belépők közül pedig az elsők között: Lengyelország 1991-ben, Bulgária 1992-ben követte.

A szervezet azóta jócskán megnőtt, ma már több mint negyven tagállama van. Közös jelképe, a tizenkét arany csillagos kék zászló egykor az alapítók első körét idézte. Mára azonban az európai együttműködés egyik legismertebb jele lett, és az Európai Unió is használja.

Az 1989-es lépés jól mutatja, hogy a nagy történelmi fordulatok néha egy átnyújtott levéllel indulnak.

  • Európa Tanács
  • Horn Gyula
  • Magyarország
  • Strasbourg
  • 1989
  • emberi jogok

Ezek is érdekelhetnek

Mielőtt továbblépsz

Ezeket még nem olvastad a Street.hu-n: